Még el sem indult a blog, máris ritkábban írok, mint amilyen gyakorisággal dobnak "Robin Hoodot" a darts világában (majd utánanézel). De legalább már tudom mi a konfitálás. Nem, nem kerestem rá, nem akadt felesleges négy másodpercem ilyetén badarságokra, totál véletlen futottam bele egy cikkbe, ahol a témát taglalták, mindezt a budin ülve. Imádok vécézni. Na, nem a konkrét folyamat miatt, hanem mert rengeteget tanulhat közben az ember. Az ülőke tökéletesen hangolja össze a kellemeset, a hasznossal. Szóval az abálást rejti ama gondos műértéssel felépített szavacska, mely tökéletesen tükrözi az elundorodó, magát a pórnéptől megkülönböztetni kívánó, olümposzi magasságokban létező gasztrosznobokat. De, gondolom, nem cseng olyan jól a fájndájning éttermekben a petrezselyemolajban abált körte, mint a petrezselyemolajban konfitált körte. Még a kibaszott spell-check is aláhúzza az utóbbit.
Ööö, ez izé... póréhagymán tálalt, prézlis zsúrpogácsa, nutella-ágyon
Korábban említettem a hazai Konyhafőnököt, ahol roppant kellemetlen volt nézni a zsűri modorosságát, erőltetett manírjait. Pedig, mint utólag kiderült, Vajda Pierre is egy tévéképes figura lehet, Godlybenő műsorában egész szimpatikus figurát hozott, Bernáth könyvei kurvajók, kár volt fura szerepeket írni rájuk. Wossala Rozináról is elhiszem, hogy a való életben jó arc, ha valaki ezt vallja, de ítésznek nem való, pláne, hogy annyit tudunk elmondani róla, hogy valamely korábbi évadban második lett (ha jól emlékszem). MÁSODIK!? Fel se fogom miért kéne adnom a véleményére, a másodikok a legnagyobb vesztesek. Ha besétálok egy Libribe, nem találok olyan címeket, mint "A Forma-1 majdnem világbajnokai", vagy "Ez közel volt - Hillary Clinton", és ez nem véletlen. De őrjöngés helyett, dobjunk valami étket, mert ez a poszt már a bevezetőben szétesni látszik. A lényeg, ami szarul áll, azt ne hordjuk.